SRY MODELLEZŐ KÖNYVTÁR


 

Eredeti megjelent:

Modellezés

1992.VIII.szám 7. old.

 

Dr. Günter Miel

Elektromos versenymodellek törzsének kialakítása (IV.)

 

I rész >>

II. rész >>

III. rész  >>

IV. rész

 

Sorozatunk befejező részében egy újabb fontos tervezési szempont kerül terítékre. Természetesen minden felmerülő kérdést ezúttal nem vehettünk sorra. Amennyiben olvasóink igénylik - más szakértők bevonásával -, a té­mára még visszatérünk.

 

Hosszanti stabilitás

A hosszanti stabilitást siklási állapotban a következő tényezők határozzák meg:

- a nedves felület hossza,

- a súlypont helyzete,

- a hajócsavar beépítése,

- a fartükörre szerelt csappantyúk vagy ékek,

- a kormányrúd szöge.

 

  A siklómodell hosszanti stabilitásának a hajó biztonsága szempontjából nincs olyan döntő jelentősége, mint például a keresztstabilitás­nak, a menetteljesítményeket azonban lé­nyegesen befolyásolja. Már utaltunk arra, hogy a kis súrlódási ellenállás érdekében víz­be merülő felületnek kicsinek kell lennie. Ha a beállítási módokkal a nedves felületet túl ki­csire szorítottuk le, akkor a modell mindhá­rom tengelye mentén kevésbé stabillá válik, "táncol", himbálózik vagy "galoppozni" kezd. A "táncolás" ezenkívül többnyire kritikussá te­szi a vezérlést (túlérzékenység), a himbáló­zás pedig a sebességet csökkenti.

 

17.ábra

Meghajtás flexibilis tengellyel

 

  A vízbe merülő felület növelése lényegesen stabilabb viselkedést eredményez (ami FS versenyek­nél a hullámok leküzdése szempontjából e­lőnyös), a súrlódási ellenállás megnövekedé­se miatt azonban sebességcsökkenéshez is vezet. A kompromisszum a két szélső hely­zet között található. A siklómodellt tehát a súlypont helyzetével és a csappantyúkkal vagy ékekkel történő dinamikus beszabályo­zás útján úgy kell beállítani, hogy az a legna­gyobb sebességnél se himbálózzék, és jól ve­zérelhető legyen. Merev meghajtótengely használata esetén a hajó faránál a hosszanti stabilitást befolyásoló, emelő összetevő lép fel. A tönkcső 10°-ig terjedő dőlése a hajtóerőt alig csökkenti és a hosszanti stabilitásra gya­korolt hatás súly- és csappantyú-beállítással kiegyenlíthető. A merev tengely előnye az egyszerűség, robusztusság és a kis súrló­dás. Versenyhajóknál ezek nem lebecsülen­dő érvek.

 

18.ábra

A kormány beépítése ferde rúddal. Az előre dőlő kormányrúd a hajó farát megemelő

Összetevőt eredményezi (a), a hátra dőlő kormányrúd hatására a hajó farát lefelé

Nyomó összetevő keletkezik.

 

   Flexibilis tengely használata esetén a meghajtóerő pontosan az úszási vízvonallal párhuzamosra állítható be. A gyakorlat azt mutatta, hogy a hagyományos víz alatti meg­hajtás esetében ez döntő előnyökkel nem jár. A flextengelyes modellek (azonos törzs és azonos meghajtás mellett), nem gyorsabbak, csupán szűkebb kanyarokra képesek. Még egy tényező van hatással a hosszanti stabili­tásra, ez pedig a kormányrúd szöge. Mivel kanyarban a modell a magassági- és hos­szanti tengelye körül fordul el, a kormány gyenge mélységkormányként működik. Ezért a hajó orra a vízbe fúródik. Ezt a keresztirá­nyú tengely körül ható összetevőt, a kor­mányrúd előre vagy hátra döntésével lehet kompenzálni. Előredöntéskor a farnál kieme­lő erőkomponens jön létre. A jó hosszanti stabilitás érdekében többnyire erre szoktak törekedni. Ha a modellt ezzel szemben- a kis sugarú kanyarodás érdekében-, erősen le akarjuk fékezni, akkor a kormányrudat a hajó fara felé döntve kell beépíteni.

 

♣ Archiválta SRY 2005 július 05. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2005