AZ

 

LH502

ÉS

LH502M

 

OSZCILLÁCIÓS GŐZGÉPEK

 

 

SRY MODELL

(Módosítva, kiegészítve Zseli Ákos rajzával és animációjával 2008.03.15-én)

 


Tartalom:

1.) Bevezető

2.) Előkészületek

2.1.) A dokumentáció

2.2.) Szerszámok és gépek

2.3.) Alapanyagok

3.) A gép építése

3.1.) A gépváz

3.2.) Henger és tolattyú

3.3.) A dugattyú

3.4.) Főtengely

3.5.) Lendítőkerék

4.) Összeszerelés beállítás, működés animáció és videó.

5.) Üzemeltetés

 

1.) Bevezető:

  A gőzgép az emberiség legelső kalorikus erőgépe volt. Tulajdonképpen nem is lehet megmondani, hogy ki volt az első ember, aki munkába akarta fogni az elforralt víz feszítőerejét. Arisztotelész például azzal magyarázta a földrengéseket, hogy a föld mélyén lévő víz „keveredik” a tűzzel és ettől „levegővé válik”. Nyomása addig fokozódik, amíg szétrepeszti a földkérget és kiszabadul. Ennek a feszítőerőnek a kihasználására terveztek gőzágyút, és még sok érdekes ötlettel álltak elő, amiknek a megvalósulására semmi bizonyíték nincs.

 

  Egy kivételt azért ismerünk. Hérón, aki elkészítette híres gőzturbináját, amit a megfelelő technológia hiányában nem tudott továbbfejleszteni, így az megmaradt érdekes játékszernek.

 

(2.ábra)

Hérón turbinája!

 

  A gőzgép történetét Thomas Savery 1698. július 25.-ei szabadalmától a „Bányászok barátja”-tól szokás számítani. Igaz ennek a gépnek nem volt sem dugattyúja, sem vezérműve, de már tüzelőanyagot égettek el benne, a felszabaduló hővel vizet forraltak, és az így keletkező gőzzel végeztek munkát. Savery-től napjainkig sok ezer gőzgépszabadalom, találmány született. Hatalmas fejlődés következett be, és a különféle gőzgépek egyszerű felsorolása is igen terjedelmes lenne.

  Természetesen a „nagy” gőzgépekkel együtt megjelentek a gőzgépmodellek is! Sőt James Watt első gőzgépe is egy modell volt. Egy Newcomen gép kicsinyített mását kapta meg javításra, és a kis szerkezeten végzett kísérletek, mérések vezették el korszakos találmányaihoz. Watt példája még abból a szempontból is érdekes, hogy első saját gépeit is modellméretben készítette, ráadásul mindenféle a környezetében fellelhető anyagokból (injekciós fecskendő, ónpohár stb..).  Így tulajdonképpen James Watt volt az első gőzgépmodellező, ami nem kis büszkeséggel tölthet el bárkit, aki erre a hobbira adja a fejét.

 

  A gőzgépek (és gőzgépmodellek) színes, nagy családjának egyik kevéssé ismert tagja az ingóhengeres gép. Több különféle elnevezése létezik: oszcillációs gép, billenő-hengeres gép. Legfontosabb jellemzője, hogy a dugattyú és a hajtókar egy szilárd egységet képez, és így csatlakozik a forgattyúhoz. A dugattyú mozgását biztosítandó a henger mozog, pontosabban egy csapra felfüggesztve billeg. Mivel a henger billegése szoros összefüggésben van a dugattyú mozgásával, vagy a függesztő csapon kialakított furatok, vagy egy síktolattyú végzi a gőz hengerbe-, és hengerből való áramlásának szabályzását.

 

(3.ábra)

William Murdock Oszcillációs gépe 1785-ből.

 

  Ezt a gépet William Murdock (1754-1839) találta fel 1785-ben, aki Watt gyárában dolgozott sikeres mérnökként. (Megjegyzem a gőzgép történelmének korai szakaszában a jelentősebb feltalálók szinte egyetlen közösséget alkottak, egymás gyáraiban tanultak, és nem volt ritka, hogy társasági életet is együtt éltek. Ők voltak az Ironmasters, a vas mesterei.).  Az oszcillációs gép jellemzően a folyami, lapátkerekes gőzösök főgépe volt. A Dunán nagyon sok ilyen hajó volt forgalomban. Az utasok kifejezetten megnyugtatónak tartották, ahogy ezek a gépek lágyan ringatták a hajótestet, ellentétben a diesel motorok idegesítő vibrálásával. A valaha épített legnagyobb billenő-hengeres gép a Great Eastern tengeri gőzős főgépe volt.

 

(4.ábra)

A hajóközéprész, és a kéthengeres, oszcillációs

főgép modellje.

 

  Van még egy terület ahol az oszcillációs gépek hódítottak (és hódítanak ma is), ez pedig a játék-, és modellgőzgépek világa. A XIX. Század végén a gőzgép volt a „legmenőbb” játék. Nem volt olyan játékgyár, amelyik ne állt volna elő valamilyen kis csillogó, réz ékszerrel, ami vígan pörgött, és fújta magából a gőzt, az akkori apukák legnagyobb rémületére, mert igencsak bele kellett nyúlni a pénztárcába ha valaki ilyesmivel akarta megajándékozni csemetéjét. A modell gőzgépek között többségében oszcillációs gépeket találunk. A divat elült és ma már nehéz olyan szakboltot is találni amelyiknek a kirakatát egy kis gőzmasina díszítené.

 

  Az ingóhengeres gép elve lehetőséget ad a nagyon egyszerű, kevés alkatrészt tartalmazó szerkezetek kialakítására, valószínűleg ezért is annyira kedvelt, mint modellgőzgép megoldás. Az Internetről, vagy más helyekről viszonylag könnyen lehet különféle kis oszcillációs gépek leírásait, terveit beszerezni. A gépek elkészítése már komoly gondokat okozhat, hiszen általában speciális szerszámgépekre lenne szükség, amik egy átlag, otthoni barkácsműhelyben nem állnak rendelkezésre.

 

  Ezt volt az adott feladat, amit kitűztem magam elé: Tervezni és építeni egy olyan gépet, amely könnyen elkészíthető, a lehető legkevesebb alkatrészt tartalmazza, és ne kelljen semmilyen különleges szakképzettség, vagy szerszám az elkészítéséhez. További fontos szempont volt az alapanyagok beszerezhetősége is. Ennek a munkának az eredménye lett az LH502 és LH502M oszcillációs gőzgépek. Ebben a leírásban nem részletezem a gőzgépek működési elveit, tervezési, méretezési sajátosságait, csak a kis szerkezetek elkészítését ismertetem. Amennyiben valakit érdekelne a téma elméleti oldala is kérem jelezze, és a későbbiekben ezzel kapcsolatos anyagokat, írásokat is közzé fogok tenni.

 

  A gépek építéséhez sok sikert kívánok mindenkinek, aki rászánja magát, lelje nagy örömét a munkában és annak eredményében.

 

2.) Előkészületek

 

2.1.) A dokumentáció

Az építést a rajzok letöltésével és tanulmányozásával kezdjük.

 

Letöltések

RajzTCW

Teljes dokumentáció TCW formátumban ( kezeléséhez  IMSI Turbo CAD program szükséges)

 

Letöltés >>>>

RajzJPG

Teljes dokumentáció JPG formátumban.

 

 

Letöltés >>>>

LH502.PDF

Teljes dokumentáció PDF formátumban (kezelséhez Abode Acrobat Reader program szükséges)

 

Letöltés >>>>

 

(5.ábra)

Az LH-502M gép CAD modellje (a rajzot Zseli Ákos készítette)

 

 

Célszerű a rajzokat kinyomtatni, akár több példányban is, így azokra közvetlenül felvihetőek a megjegyzések. A tervrajzgyűjtemény 7. db. A/4 méretű rajzot tartalmaz ezek:

 

1.) 502GA.TCW  (vagy 502GA.JPG) a gépvázat ábrázolja

2.) 502GM.TCW (vagy 502GM.JPG) a módosított, golyóscsapágyazott gépvázat ábrázolja

3.) 502HA.TCW (vagy 502HA.JPG) a hengert és alkatrészeit árázolja

4.) 502DA.TCW (vagy 502DA.JPG) a dugattyút és a főtengelyt ábrázolja

5.) 502LA.TCW (vagy 502LA.JPG) a lendítőkereket ábrázolja

6.) 502ass06.TCW (vagy 502ass06.JPG) az LH502 gép összeszerelését ábrázolja

7.) 502ass07.TCW (vagy 502ass07.JPG) az LH502M gép összeszerelését ábrázolja

 

Leghatékonyabb a rajzokat az eredeti CAD (*.TCW) formátumban kezelni, amire a IMSI TurboCAD software képes. (www.turbocad.com)

 

A *.JPG formátumban letöltött rajzok A/4 méretű lapra nyomtatva közel mérethelyesek!

 

 A *.PDF állomány A/4 méretben nyomtatva teljesen mérethelyes! Az összes rajz egy PDF állományban található, ami 7 oldalas!

 

2.2.) Szerszámok és gépek

A szükséges felszerelés többé, kevésbé lefedi az átlagos barkácsoló műhelyének adottságait. Egyetlen nem szokványos gépre lesz elengedhetetlen szükségünk, az pedig az oszlopos fúrógép.

(6.ábra)

Asztali, oszlopos fúrógép.

 

Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezetőállványba helyezett pisztolyfúró nem felel meg céljainknak. A tervezés során minden speciális gépet sikerült kiváltani más technológiával, vagy megfelelő alapanyag választással, de az oszlopos fúró helyettesítésére nem sikerült megoldást találnom.

 

Szükségünk lesz továbbá az alábbi szerszámokra és eszközökre:

 

-Lágyforrasztáshoz nyíltlángú páka, folyasztószer forrasztó-ón.

-Különféle lapos, és alakos reszelők

-Csigafúró szárak - Ø1,6  - Ø3  -  Ø5  - Ø6  - Ø7  (különös figyelmet fordítsunk arra, hogy a mérethelyes furatoknál pontosan köszörült, szabályos lyukat adó fúrókat használjunk.)

-Csiszolóvászon (a tolattyúhoz mindenképp szükséges a 1000 és 2000-es finomságú nedvescsiszoló papír)

- M3 menetfúrószár, és M3 menetmetsző

- Fémfűrész

- Tolómérő, lakatos derékszög, karctű, pontozó

- Fekete, vagy sötétkék alkoholos filc

- vonalzó körző

- üveglap

- kalapács

- Satu

- Kisméretű csavarhúzó

 

Nem szükséges, de a gép működését jelentősen javítja, ha beszerzünk egy Ø3 mm-es kézi dörzsárat, és a főtengelyt, valamint a billenőcsapot befogadó, gépvázon lévő furatokat ezzel munkáljuk ki. Így jobb csapágyazást, finomabb futást érhetünk el.

 

2.3.) Alapanyagok

 

Megnevezés

Egyébb megjelölés

Beszerzési hely

9mm x 9mm rézrúd

--

Barkács-árúház , szakbolt

15mm x 2 mm rézrúd

--

Barkács-árúház , szakbolt

20mm  x 1 mm rézszalag

Réz ajtóküszöbküszöb-sín

Barkácsboltok

Ø5 mm # 1mm rézcső

Autó fékcső

Autósbolt

Ø10 mm # 1mm rézcső

--

Barkács-árúház , szakbolt

Ø3 mm rézrúd

Réz keményforrasz pálca

Barkácsbolt

Ø8 mm alumínium rúd

--

Barkács-árúház , szakbolt

M3 csavar-anya

--

Barkácsbolt

Ø3 mm acél alátét

--

Barkácsbolt

Nyomó-tekercsrugó

Golyóstoll rugó

Papír-írószer bolt

M3 csavar-orsó

--

Barkácsbolt

0,5 # rézlemez

Bádogos lemez

Szaküzlet

Ø40 mm rézkarmantyú

--

Vízszerelési szaküzlet

Ø3x Ø7x #3 golyóscsapágy*

--

Szaküzlet

*A golyóscsapágy csak az LH502M gép elkészítéséhez szükséges ebből az alkatrészből 2 db. kell.

 

 A 0,5 mm vastagságú bádogos rézlemezt beszerezhetjük egy környékbeli bádogos mestertől is. Kis hulladék darabok tökéletesen megfelelnek céljainknak. Ebből az anyagból vásároljunk, kérjünk nagyobb mennyiséget, mivel a kazán építésénél is nagy hasznát lehet venni. Ugyanez vonatkozik az Ø5 mm # 1mm gépkocsi fékcsőre is.

 

 

TIPP

A Ø3 mm acél alátéteket kivágó-szerszámmal gyártják, ezért azok általában enyhén kúposak. Célszerű kalapáccsal laposra munkálni őket, és az alátétek lapjait csiszolóvászonnal simára csiszolni.

 

3.) A gép építése.

3.1.) A gépváz.

   A gépváz fogja egy szerkezeti egységbe a gőzgép egyes alkatrészeit. Ez a legbonyolultabb és a legnehezebben elkészíthető alkatrész. A gép két típusa is csak a gépváz kialakításában tér el egymástól. Az LH502 alaptípus inkább a gőzgépekkel való ismerkedést, üzemeltetési tapasztalatok szerzését szolgálja. A némiképp továbbfejlesztett LH502M már alkalmas kisebb hajómodellek meghajtására is, mivel rendelkezik fáradtgőz elvezető csatlakozással, a tolattyútükör kenését segítő olajzóhoronnyal, valamint a főtengely golyóscsapágyazott.

 

  A két gépváz rajzai az 502GA.TCW  és 502GM.TCW (502GA.JPG és 502GM.JPG) állományok tartalmazzák. Különösen fontos, hogy a gépvázon az egyes furatok egymáshoz képesti elhelyezkedése nagyon pontos legyen. A rossz helyen lévő  furatok rontják a gép hatásfokát, szélsőséges esetben működésképtelenné is tehetik a szerkezetet. A gépváz alapanyaga a 9x9 mm-es rézrúd, a gőzcsatlakozó csöveké pedig a Ø5 mm # 1mm rézcső (gépkocsi fékcső).

 

 

 

TIPP

A rézalkatrészeken nagyon rosszul látszanak a karctűvel felvitt jelölő, és szerkesztési vonalak. Ezért sokat segíthet, ha a munkadarab felületét az előrajzolás előtt sötét színű (fekete, sötétkék) alkoholos filccel átsatírozzuk, és ezután végezzük el a

rajzolást.

 

 

(7.ábra )

Az LH502M gépváz.

 

 A tolattyútükröt több finomsági lépcsőben fel kell csiszolni. Ezt üveglapra fektetett egyre finomabb (az utolsó 2000-es) nedves csiszolópapírral végezzük, a papírra műszerolajt kell csepegtetni a csiszolás megkezdése előtt, majd a munkadarabot enyhe nyomás mellett fektetett 8-as alakban mozgatva csiszoljuk tükrösre.

 

 

 

 

FONTOS

A gőzcsatlakozó csövek beforrasztásakor az egész gépvázat egyenletesen melegítsük át a páka lángjával, ne csak a forrasztási helyet. Az egyenetlenül felmelegített munkadarab, különösen a kihűléskor, eldeformálódhat, torzulhat, és ezzel végérvényesen tönkremegy.

 

  A gőzcsatlakozó csövek úgy néznek ki mintha esztergált darabok lennének!  Ez egy kis trükk eredménye. A levágott nyers csődarabot a fúrógép tokmányába fogtam, majd a gépet bekapcsolva finom alakos reszelővel lett kialakítva a cső felületén a horony, illetve a csővég legömbölyítése.

 

 Az LH502M gépnél a gépváz Ø7 mm-es furatába mindkét oldalról egy-egy csapágyat kell besajtolni, úgy, hogy a csapágyak oldala a gépváz oldalával egy síkba essen. A csapágyak között nincs távtartó gyűrű! A csapágyakat beszerelés előtt ne felejtsük el bezsírozni. A porvédő gyűrűt is hagyjuk fenn.

 

3.2.) Henger és tolattyú.

A henger-tolattyú egység rajzát az 502HA.TCW (502HA.JPG) állomány tartalmazza. Ez a szerkezeti elem négy részből áll. A hengerből ami a Ø10 mm # 1mm rézcsőből készül, a hengerfedélből amit az # 1mm vastag réz küszöbsínből kell kireszelni, a tolattyúból ami a 15mm x 2 mm rézrúdból és a billenő tengelyből ami az Ø3 mm-es réz keményforrasz pálcából készül.

 

 Először a tolattyút készítsük el, és annak a gépváz felé eső részét csiszolással tükrösítsük fel, a gépváznál leírtak szerint. Ajánlatos a tolattyút ráhelyezni a kész gépvázra és kipróbálni, hogy rendesen zár-e. Ezt követi a billenőcsap elkészítése, aminek a végére M3 menetet metszünk. Előfordulhat, hogy a billenőcsap a menetmetszéstől eldeformálódik, ekkor sajnos újra el kell készíteni.

 

(8.ábra)

A henger, és tolattyú egység.

 

  A hengerre és a tolattyúra is kell egy-egy Ø1,6 mm-es lyukat fúrni. Ezen keresztül fog a frissgőz be-, a fáradtgőz kiáramlani a hengerből. Az egyes alkatrészeket forrasztással kell összeerősíteni, és ekkor ebbe a gőzjárati furatba ón folyhat. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a forrasztás idejére az Ø1,6 mm-es fúrószár befogórészét a furatokba dugjuk. Ez egyébként a furatok egymáshoz képesti helyes pozícióját is biztosítja.

 

 

 

FONTOS

A gépvázhoz hasonlóan a henger-tolattyú egységet is teljesen és egyenletesen melegítsük át a forrasztáskor, a tolattyú különösen érzékeny az egyenetlen hőterhelésre, és nagyon könnyen elvetemedik.

 

 

Különösen fontos, hogy a billenőcsap  pontosan derékszöget zárjon be a tolattyúval, mert csak így biztosítható, hogy a tolattyú rendesen zárjon. A forrasztáshoz össze kell állítani az alkatrészeket, ami elég nehézkes, mivel szinte minden illesztés tompa illesztés. Itt nagy hasznát vehetjük egy kis vékony acéldrótnak, amivel ideiglenesen összedrótozhatjuk az egyes alkatrészeket. Az ón nem tapad az acélhoz, így a forrasztás után az maradéktalanul eltávolítható.

 

3.3.) A dugattyú

  A dugattyú a Ø8 mm tömör alumínium rúdból készül, az alkatrész rajzát a 502DA.TCW (502DA.JPG) állomány tartalmazza. Egy géphez célszerű legalább 2 dugattyút készíteni, főleg, ha hajómodellben szeretnénk üzemeltetni masinánkat. Az alternáló tömegek csökkentése, a fordulatszám növelése miatt készül a dugattyú alumíniumból. További ok volt, hogy így az egyszerűen elkészíthető dugattyú kopik el, és nem a sokkal bonyolultabb henger, vagy főtengely.

 

(9.ábra)

A dugattyú

 

 

 

 

TIPP

A gép működése szempontjából különösen fontos a dugattyú hosszméreteinek pontos betartása. A túl hosszú dugattyúval nem tud átfordulni a gép, tehát működésképtelen, a túl rövid dugattyú pedig nagy károsteret, és ezzel teljesítménycsökkenést eredményez.  Pontos dugattyú úgy készíthető, hogy először a forgattyúcsap furatát készítjük el egy túlméretes darabon, majd a furathoz alakítjuk a hosszokat.

 

A 8.ábra-n bemutatott dugattyú eltér a rajzon lévőtől. Ennek oka, hogy a dugattyúra felvitt hornyok némiképp javítják a dugattyú-hengerfal tömítettséget, és ezzel is fokozható a hatásfok. A hornyokat ugyanazzal az eljárással lehet felvinni, mint a gépváz gőzcsatlakozóit készítjük, azzal a különbséggel, hogy a dugattyút fúrótokmányba kerülő részét szigetelőszalaggal be kell tekerni, hogy a lágy fémet ne nyomják meg a tokmánypofák.

 

3.4.) Főtengely

 A főtengely rajzát a 502DA.TCW (502DA.JPG) állomány tartalmazza. A főtengely és a forgattyúcsap Ø3 mm-es réz keményforrasz pálcából, a forgattyúfej # 1mm vastag réz küszöbsínből készül. A főtengelynek párhuzamosnak kell lennie a forgattyúcsappal.

 

 

(10.ábra)

A főtengely.

 

 

 

TIPP

A főtengely és a forgattyúcsap párhuzamosságát sokkal könnyebb beállítani, ha a forgattyúcsapot először sokkal hosszabbra készítjük. A forgattyúfejen átdugva a felesleges részt, a párhuzamosság könnyen beállítható, majd a forrasztás után a felesleges részt le kell vágni.

 

3.5.) Lendítőkerék

  A lendítőkerék rajzait az 502LA.TCW (502LA.JPG) állomány tartalmazza. A lendítőkerék négy darabból áll. Az Ø40 mm rézkarmantyúból készülő peremből, a 0,5 # bádogos rézlemezből készülő küllőtárcsából, az Ø5 mm gépkocsi fékcsőből készülő kerékagyból, és az M3 csavarorsóból készülő rögzítő csavarból.

 

  Először a megfelelő szélességű darabot kell levágni a karmantyúból. Majd a 0,5 # rézlemezre fel kell rajzolni egy Ø40 mm –es kört. Kifúrni a kör közepén az Ø5 mm-es lyukat az agynak majd az agyat és a peremet bele, ill. rátenni a lemezre. Forrasztás után lehet a lemezt hozzáreszelni a peremhez, így nagyon szép egybevágó alkatrészeket kapunk.

 

(11.ábra)

A lendítőkerék

4.) Összeszerelés beállítás

  Miután elkészítettünk és beszereztünk minden alkatrészt, össze lehet állítani a gépet.

 

   Először vizsgáljunk meg minden alkatrészt, hogy mérethelyesek-e. Vessük össze a rajzok adataival a kész munkadarabokon mérhető adatokat. Vizsgáljuk meg a tolattyútükröt, és a tolattyút, hogy eléggé simák-e. Ellenőrizzük, hogy a tolattyú és a himbatengely pontosan derékszögben áll-e egymáshoz képest.

 

  Mossuk le az alkatrészeket denaturált szesszel, különös figyelmet fordítva a gőzjáratok furataira.

 

  Vékonyan kenjünk be minden mozgó alkatrészt olajjal és kezdjük el az összeállítást.

 

1.)    Először a dugattyút toljuk a hengerbe. Jelöljük meg a dugattyú hengerhez képesti állását, hogy minden alkalommal ugyanúgy tehessük be.

2.)    Tegyük fel a főtengelyre a forgattyúfej oldali acél alátétet.

3.)    Toljuk a főtengelyt a gépváz főtengelycsapágy furatába (vagy a gépváz golyóscsapágyaiba az LH502M gép esetén)

4.)    Toljuk a billenő-csapot a gépvázba, úgy hogy ezzel egyidejűleg a dugattyú is felfusson a forgattyúcsapra.

(12.ábra)

A henger összefűzése a gépvázzal

 

5.)    Tegyük fel a billenőcsap alsó alátétét, a feszítőrugót, a felső alátétet és végül a beállító és biztosító anyákat is.

6.)    Tegyük fel a főtengelyre a lendítőkerék oldali főtengely alátétet, majd a lendítő kereket is. A lendítőkereket annyira toljuk rá a gépvázra, hogy a főtengely könnyen forogjon, de ne szoruljon. Húzzuk meg a lendítőkerék rögzítő csavart.

 

Ezzel a gépet összeszereltük. Forgassuk meg néhányszor a lendítőkereket, és figyeljük a gép adta hangokat. Ha a lendítőkerék egy ideig könnyen fordul, majd „felkeményedik” és közben a gép cuppogó hangot ad, akkor nagy valószínűséggel jó munkát végeztünk.

 

Az LH-502M gép működését szemléltető animációt Zseli Ákos készítette el Solid Works 2006 fejlesztői környezetben. A 2 MB-os animáción megfigyelhető a gép működése, édemes a pillanat állj gombbal az egyes fázisokban „kimerevíteni” a képet és alaposabban tanulmányozni az alkatrészek egymáshoz képesti viszonyit.

Működés animáció letöltése >>>

A gép működéséről egy kis videó is készült.

Videó letöltése >>>

 

Gyakori hibák és elhárításuk:

 

A főtengely nehezen, szorulva forog!

   Lazítsuk meg a lendítőkerék rögzítő csavart és kicsit kocogtassuk kintebb a lendítőkereket a gépváztól.

  Lehetséges még, hogy a billenőcsap, és főtengely nem párhuzamosak egymással, és ezért szorul meg a gép. A hibát bizonyos mértékig korrigálhatjuk azzal, hogy a forgattyúcsapot egy kicsit megcsiszoljuk. A főtengelyt és a billenőcsapot nem szabad megcsiszolni!

 

A főtengely egy ideig könnyen elfordul, majd megszorul, elakad!

Túl nagy a dugattyúfej és a forgattyúcsap-furat közötti távolság, a dugattyú beleütközik a hengerfedélbe. Szereljük szét a gépet és korrigáljuk a mérethibát.

 

A főtengely elfordul egy darabig, majd mintha rugónak ütközött volna visszafordulni igyekszik!

El vannak tömődve a gőzjárati furatok. Ezt általában sorja okozza. Szedjük szét a gépet és tisztítsuk meg a furatokat.

 

A tolattyútükör és a tolattyú között rés van!

  Ezt a fény felé fordítva láthatjuk a legjobban. Ennek oka lehet, hogy billenőcsap nem derékszögben áll a tolattyúra, ekkor a rés változó szélességű. Korrigáljuk a hibát, súlyos hiba esetén új alkatrészt kell készíteni. A billenőcsap beforrasztásakor túl sok forraszanyag került felvitelre és azon ül fel a tolattyú, ekkor a rés egyenletes szélességű. Munkáljuk le a felesleges ónt, de vigyázva, nehogy összekarcoljuk a tolattyú felületét.

  Előfordulhat még, hogy a gépvázban lévő furat tengelye nem derékszögű a tolattyútükörrel. Ez javíthatatlan hiba, új gépvázat kell készíteni.

 

5.) üzemeletetés

A kész gépet egy megfelelő gépalapra kell rögzíteni. A gépalapot keményfából készítsük és a gép és gépalap közé egy vékony gumilapot tegyünk (kerékpárbelsőből nyerhető), a rezgések csökkentése végett.

 

  Ha van rá lehetőség először sűrített levegővel próbáljuk ki a gép működését, a csatlakozócsövek tömítettségét.

 

  Kössük a gépet egy megfelelő kazánra, fűtsük fel azt és megtörténhet az első gőz alatti indítás. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gőzvezetékben általában kondenzvíz van. A vízütés jelenségétől nem kell tartanunk (a nagy károstér miatt), de a gépet a kazán felfűtése során néhányszor nem árt átforgatni, mintegy kiszivattyúzva a vizet a gőzvezetékből. Amíg víz van a gőzvezetékben a gép nem fog az üzemi fordulatszámra felpörögni!

 

  A gőzvezeték legyen a lehető legrövidebb, mert egyfelől a gőz lehűl a hosszú vezetékben és ezzel elveszik jelentős teljesítmény, másfelől kondenzálódik és kis vízcseppek, vízdugók alakulnak ki, amik akár le is állíthatják a gépet, de a működést mindenképpen bizonytalanná teszik. Ugyanezen okok miatt a gőzvezetéket hőszigetelni is kell.

 

(13. ábra)

Az LH502M gép összeszerelve egy fekvő Galloway-csöves

kazánnal, üzem közben.

 

  Figyeljük a gépet, nem működik-e rendellenesen. Kis gőzszivárgás, a tolattyúnál és a dugattyúnál természetes jelenség, viszont az erős kifúvások  hibát jeleznek. Óvatosan kezeljük a gépet mert eléggé magas fordulatszámra képes, valamint gyorsan felmelegszik és égési sérüléseket okozhat.  Üzem közben gondosan adagoljuk a kenőanyagot.

 

Miután befejeztük a gép üzemeltetését, törölgessük tisztára. Óvjuk munkánk eredményét. Érdemes időnként szétszerelni a gépet és megvizsgálni az esetleges kopásokat, szerkezeti elváltozásokat.

 

 

FIGYELEM

A gépből távozó fáradtgőz is eléggé forró ahhoz, hogy égési, forrázási sérüléseket okozzon. A géppel végzett kísérletek, üzemeltetés során mindig gondosan járjunk el. A teljes gőzrendszer tűzveszélyes ezért műhelyünket oltóberendezéssel szereljük fel.

 

Technikai adatok

Telített gőzzel működő, egyszeres működésű, kipufugós, fekvőhengerű, oszcillációs vezérlésű gép.

 

Befoglaló méretek:

Hossz

Lmax =

70,5

[mm]

Szélesség

Bmax =

54,5

[mm]

Magasság

Hmax =

42,5

[mm]

 

Tömeg (száraztömeg):

Tömeg

mgép =

110

[gramm]

 

Teljesítmény adatok:

Furat

DH =

8

[mm]

Löket

S =

10

[mm]

Szelepfurat

Dsz =

1,6

[mm]

Lökettérfogat

V’ =

502,4

[mm3]

Károstér

Vo =

62,2

[mm3]

 

 

12,3

[%]

 

Használható kenőolajok:

-CONNEX COX 591 103

-SAE 80W-90 (hajtóműolaj)

-SAE 85W-90 (hajtóműolaj)

-API GL-4 (hajtóműolaj)

-API GL-5 (hajtóműolaj)

(Pl.: AGIP ROTA HY,

        MOL HYKOMOL LS 85W-90)

 

FULL STEAM AHEAD !

 

(14.ábra)

Egy tenyérben J!

 

Amennyiben a gép építésével, üzemeltetésével kapcsolatban kérdése észrevétele lenne azt várom a sry@freemail.hu e-mail címen.

Szívesen fogadok minden az LH502 és LH502M gépek kialakítására vonatkozó fejlesztést, módosítási ötletet is.

 

Ha terveim alapján elkészítette a gépet, kérem arról egy fotót, esetleg egy kis leírást jutasson el hozzám. Nagy örömmel fogadnám.

 

Látogassa Web-lapom a www.sry.atw.hu -t, ahol a továbbiakban is közreadok gőzgépmodellezéssel (és más modellező szakágakkal) kapcsolatos anyagokat, információkat. A fórumon www.sryforum.atw.hu –regisztrációt követően- „megbeszélhetjük” az itt ismertetett géppel, vagy más modellező témákkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, észrevételeket.

 

SRY 2004

 

 

 

Ábrajegyzék

 

1.ábra) Az LH502 és LH502M gőzgépek (fotó SRY saját)

2.ábra) Hérón turbinája (http://www.smith.edu/hsc/museum/ancient_inventions/about.htm)

3.ábra) William Murdock oszcillációs gépe 1785-ből.

(http://www.trainingscotland.i12.com/murdoch/chrono.htm)

4.ábra) Hajóközéprész modellje (http://www.scienceandsociety.co.uk/results.asp?X9=Marine%20Engines)

5.ábra) Az LH-502M gép CAD modellje (a rajzot Zseli Ákos készítette)

6.ábra) Oszlopos fúrógép (http://web.axelero.hu/protost/Protostim_hlavni_elemei/STROJE.html)

7.ábra) LH502M gépváz (fotó SRY saját)

8.ábra) Henger és tolattyú egység (fotó SRY saját)

9.ábra) Dugattyú (fotó SRY saját)

10.ábra) Főtengely (fotó SRY saját)

11ábra) Lendítőkerék (fotó SRY saját)

12.ábra) Henger összefűzése a gépvázzal (fotó SRY saját)

13.ábra) Az LH502M gép összeszerelve egy fekvő Galloway-csöves

kazánnal, üzem közben. (fotó SRY saját)

14.ábra) Egy tenyérben J  (fotó SRY saját)

 

 

♣ SRY MODELL ♣ 2004Shot by CANON ♣ Powered by MS WORD ♣

2004.10.21. / kiegészítve 2008.03.15. / javítás 2008.09.18.